Szép napot Drágáim!
Itt vagyok megint, hogy elhozzam nektek tanításaim:) Minden nap más és más és a föld sajnos egy pillanatra sem áll meg, nem kerülhetjük el a csalódásokat viszont ebből kifolyólag a szép pillanatok is gyorsan eltelnek. Mostanában elég sokszor szerettem volna megállítani az időt, hogy elkerüljem a sors által kiszabott csapásokat, hozzáteszem kijárt belőle nekem bőven. Megállapítottam, hogy a szerelem se lehet mindig tökéletes, ha a csúcson vagyunk utána több mint valószinű, hogy padlót is kell fognunk párszor, de ha a szív megszakad az kegyetlen fájdalom :( nincs vígasztalás sem csak ha újra a csúcsra kerülünk. Gondolom ezzel az érzéssel már sokan találkoztatok és bármit megtettetek azért a csodálatos érzésért. Képesek vagyunk félre dobni a büszkeségünket és olykor meg is alázkodunk, hogy felkeljünk arról az átkozott padlóról és újra a mennybe jussunk. Viszont bogárkáim ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket, ha valaki a padlóra küld minket nem érdemli meg a megalázkódást(áltatlában) mégha a pillanatnyi helyzetben ez látszik a legbölcsebb döntésnek akkor sem. Megtettem már énis nem egyszer de előrébb nem jutottam. Sokan a könnyebb úton megszerezhető jót válasszuk a rögös úton kapható mégjobbnál. És hogy miért? Gyengék vagyunk, főleg mi lányok...sokszor azt sem vesszük észre, hogy a szerelmünkről festett rózsaszín kép már rég nem olyan mint régen és csak naív álmainkat kergetjük hosszú időn át. De tudom, könnyebb álomvilágban élni minthogy ki tegyük magunkat a magány szürke hétköznapjainak. A döntés előttetek áll mivel senki sem fog helyettetek dönteni, ez sajnos elkerülhetetlen. Mindig azon az alapelven voltam, hogy csakis a szívre kell hallgatni de ebben nem szeretnék tanácsot adni senkinek, döntse el mindenki maga, hogy melyik a helyes út. És egy jó tanáccsal zárnám remélem értitek: Örökké nem eshet!!!
