2010. június 16., szerda

Te mindig velem én veled...


Üres vásznam mivel töltsem most meg?
Eljött az idő, hogy nektek kedveskedjem.
Hozzátok szólok most drága barátaim,
Leírom tőletek kapott tanácsaim.
Rímbe szedem, hogy miért és hogyan,
Mitől jó ez a kapcsolat.

Egy életre szól, meg nem szakadhat,
Ha bántasz is harag nem maradhat.
S ha fájó is néha az őszinteség,
Tőled tanuljam meg a leckét.
Állj ki mellettem ha porig aláznak,
Légy ott ha könnyeim csordulnának.

Ezernyi szép emlék bizonyítja,
A barátság egy örök harmónia.
Mosolyunk ha egybefonódik,
Minden gond megoldódik,
S ha az út végén csak a sötétség vár,
Te várjál majd a kapuknál.

S ha szivem egyszer rossz útra vezet,
Tőled akarom hallani, hogy ő már nem szeret.
Legyél velem mindig a magányos napokon,
És táncolj velem, hogy jobb legyen a hangulatom.
Ha elkábulnék csak pofozz fel bátran,
Attól még az eső is elállhat.

S, hogy tőlem mit várhatsz cserébe,
Ott leszek akkor is ha elküldesz a fenébe.
Loholok utánad ha elkóborolnál,
Meghallgatom szived összes bú-baját.
Csak fogdd a kezem és soha ne engedj el,
A barátság felér bármelyik szerelemmel.

3 megjegyzés: